寒溪語 编辑

詞源 编辑

派生自泰雅語 lela

副詞 编辑

lela

  1. 以前從前(用來表示過去的時間副詞)
    are lela ga sensey cigo.
    以前不是老師。
    aci lela gago cigo.
    那裡以前不是學校。

參考資料 编辑

  • 簡月真; 真田信治 (2011), “台湾の宜蘭クレオールにおける否定辞―「ナイ」と「ン」の変容をめぐって”, 言語研究[1], 期140, 页73-87

马来语 编辑

挥舞,舞剑


參見:Lela

馬拉加斯語 编辑

發音 编辑

  • 文檔

名詞 编辑

lela

  1. 舌頭
  2. 刀刃

西班牙語 编辑

形容詞 编辑

lela

  1. lelo陰性單數

泰雅語 编辑

詞源 编辑

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加,或在茶室進行討論。)

名詞 编辑

lela

  1. (宜蘭澤敖利) 以前從前
    lela ga iyat sensi hiya.
    以前不是老師。
    lela lela ci ga, maki utux yaya ru la'iy nerin cyu m'omah beh mayah naha. la'iy nerin haca ga aring la'iy cikuy lga m'elang calay. maha kilux kayan ga, rima cyu syahaw sasi khoni la.
    很久以前,有一對母女在田園工作。女兒生性懶惰,只要天氣炎熱,不一會兒就到大樹底下找陰涼處休息。

參考資料 编辑