archeológia

參見：archeologia 和 archeologią

匈牙利語

詞源

源自科學拉丁語 archaeologia，源自古希臘語 ἀρχαῖος (arkhaîos, “古代的”)，源自 ἀρχή (arkhḗ, “開始的，初始的”)。帶有 -lógia 詞尾。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈɒrɦɛoloːɡijɒ]
• 斷字：ar‧che‧o‧ló‧gia
• 韻部：-jɒ

名詞

archeológia (複數 archeológiák)

1. 考古學

   近義詞： régészet

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	archeológia	archeológiák
賓格	archeológiát	archeológiákat
與格	archeológiának	archeológiáknak
工具格	archeológiával	archeológiákkal
因果格	archeológiáért	archeológiákért
轉移格	archeológiává	archeológiákká
到格	archeológiáig	archeológiákig
樣格-形式	archeológiaként	archeológiákként
樣格-情態	—	—
內格	archeológiában	archeológiákban
頂格	archeológián	archeológiákon
接格	archeológiánál	archeológiáknál
入格	archeológiába	archeológiákba
上下格	archeológiára	archeológiákra
向格	archeológiához	archeológiákhoz
出格	archeológiából	archeológiákból
上格	archeológiáról	archeológiákról
奪格	archeológiától	archeológiáktól

archeológia 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 archeológiám archeológiáim 第二人称单数 archeológiád archeológiáid 第三人称单数 archeológiája archeológiái 第一人称复数 archeológiánk archeológiáink 第二人称复数 archeológiátok archeológiáitok 第三人称复数 archeológiájuk archeológiáik

派生詞彙

• archeológiai

 

相關詞彙

• archeológus

 

延伸閱讀

• archeológia in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• archeológia in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

斯洛伐克語

發音

• 國際音標^(幫助)：/ˈarxɛɔɫɔːɡia/

名詞

archeológia f (屬格單數 archeológie，變格類型 ulica)

1. 考古學

變格

archeológia的變格

	單數	複數
主格	archeológia	archeológie
屬格	archeológie	archeológií
與格	archeológii	archeológiám
賓格	archeológiu	archeológie
方位格	archeológii	archeológiách
工具格	archeológiou	archeológiami

相關詞彙

• archeológ
• archeológička
• archeológický
• archeológicky

延伸閱讀

• “archeológia”, Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2024