匈牙利語

编辑
 
匈牙利語維基百科有一篇文章關於:
維基百科 hu
 
articsóka

詞源

编辑

源自北意大利語 articiocco,源自普羅旺斯方言 archichautarquichaut,源自中世紀西班牙語 alcarchofa,源自安達盧斯阿拉伯語 الْخَرْشُوف (al-ẖaršúf),源自阿拉伯語 الْخُرْشُوف (al-ḵuršūf)[1][2]受到匈牙利語 csóka 的影響。[3]

發音

编辑

名詞

编辑

articsóka (複數 articsókák)

  1. 菜薊朝鮮薊

變格

编辑
變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 articsóka articsókák
賓格 articsókát articsókákat
與格 articsókának articsókáknak
工具格 articsókával articsókákkal
因果格 articsókáért articsókákért
轉移格 articsókává articsókákká
到格 articsókáig articsókákig
樣格-形式 articsókaként articsókákként
樣格-情態
內格 articsókában articsókákban
頂格 articsókán articsókákon
接格 articsókánál articsókáknál
入格 articsókába articsókákba
上下格 articsókára articsókákra
向格 articsókához articsókákhoz
出格 articsókából articsókákból
上格 articsókáról articsókákról
奪格 articsókától articsókáktól

參考資料

编辑
  1. Elcock, W. D. (1960年) The Romance Languages[1],第 282 頁: "Borrowed directly from the Qairawān–Sicily region, without the article, the same Arabic word appears in Italian as carciofo; the Spanish form penetrated, however, into Provence, where it became archichaut, arquichaut, and thence into northern Italy as articiocco".
  2. alcachofa”,Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典,第二十三版],西班牙皇家學院,2014年
  3. articsóka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀

编辑
  • articsóka in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • articsóka in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)