autonómia
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自古希臘語 αὐτονομία (autonomía)。[1]
發音
编辑名詞
编辑autonómia (複數 autonómiák)
變格
编辑變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | autonómia | autonómiák |
賓格 | autonómiát | autonómiákat |
與格 | autonómiának | autonómiáknak |
工具格 | autonómiával | autonómiákkal |
因果格 | autonómiáért | autonómiákért |
轉移格 | autonómiává | autonómiákká |
到格 | autonómiáig | autonómiákig |
樣格-形式 | autonómiaként | autonómiákként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | autonómiában | autonómiákban |
頂格 | autonómián | autonómiákon |
接格 | autonómiánál | autonómiáknál |
入格 | autonómiába | autonómiákba |
上下格 | autonómiára | autonómiákra |
向格 | autonómiához | autonómiákhoz |
出格 | autonómiából | autonómiákból |
上格 | autonómiáról | autonómiákról |
奪格 | autonómiától | autonómiáktól |
autonómia 的所有格形
|
相關詞彙
编辑參考資料
编辑- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸閱讀
编辑- autonómia in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- autonómia in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
斯洛伐克語
编辑發音
编辑名詞
编辑autonómia f (屬格單數 autonómie,主格複數 autonómie,屬格複數 autonómií,變格模式 ulica)
變格
编辑autonómia的變格
單數 | 複數 | |
---|---|---|
主格 | autonómia | autonómie |
屬格 | autonómie | autonómií |
與格 | autonómii | autonómiám |
賓格 | autonómiu | autonómie |
方位格 | autonómii | autonómiách |
工具格 | autonómiou | autonómiami |
參考資料
编辑- “autonómia”,Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (斯洛伐克語),https://slovnik.juls.savba.sk,2024年