dinnye
匈牙利語 编辑
詞源 编辑
借自斯拉夫語族語言，源自原始斯拉夫語 *dyňa。[1][2]
發音 编辑
名詞 编辑
dinnye (複數 dinnyék)
變格 编辑
| 變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | dinnye | dinnyék |
| 賓格 | dinnyét | dinnyéket |
| 與格 | dinnyének | dinnyéknek |
| 工具格 | dinnyével | dinnyékkel |
| 因果格 | dinnyéért | dinnyékért |
| 轉移格 | dinnyévé | dinnyékké |
| 到格 | dinnyéig | dinnyékig |
| 樣格-形式 | dinnyeként | dinnyékként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | dinnyében | dinnyékben |
| 頂格 | dinnyén | dinnyéken |
| 接格 | dinnyénél | dinnyéknél |
| 入格 | dinnyébe | dinnyékbe |
| 上下格 | dinnyére | dinnyékre |
| 向格 | dinnyéhez | dinnyékhez |
| 出格 | dinnyéből | dinnyékből |
| 上格 | dinnyéről | dinnyékről |
| 奪格 | dinnyétől | dinnyéktől |
派生詞 编辑
(不推薦使用
|lang=參數) 复合词
参考资料 编辑
- ↑ dinnye in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ dinnye in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读 编辑
- dinnye , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- dinnye in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)