egér
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自原始烏拉爾語 *šiŋere。與曼西語組, 埃爾齊亞語 чеерь (čejeŕ), 芬蘭語 hiiri, 愛沙尼亞語 hiir等同源。[1][2]
發音
编辑名詞
编辑egér (複數 egerek)
變格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | egér | egerek |
賓格 | egeret | egereket |
與格 | egérnek | egereknek |
工具格 | egérrel | egerekkel |
因果格 | egérért | egerekért |
轉移格 | egérré | egerekké |
到格 | egérig | egerekig |
樣格-形式 | egérként | egerekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | egérben | egerekben |
頂格 | egéren | egereken |
接格 | egérnél | egereknél |
入格 | egérbe | egerekbe |
上下格 | egérre | egerekre |
向格 | egérhez | egerekhez |
出格 | egérből | egerekből |
上格 | egérről | egerekről |
奪格 | egértől | egerektől |
派生詞
编辑(復合詞):
(短語):
- ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek
- itatja az egereket
- Miki egér
- szegény, mint a templom egere
參考文獻
编辑- ↑ Entry #1006 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ egér in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀
编辑- egér , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- egér in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)