匈牙利語

编辑

詞源

编辑

源自 egyenlet (方程式,等式) +‎ -es(创造於18-19世纪的语言改革)。

發音

编辑

形容詞

编辑

egyenletes (比較級 egyenletesebb最高級 legegyenletesebb)

  1. 均勻的,(表面)水平的,一致的,穩定

變格

编辑
egyenletes 的詞形變化
單數 複數
主格 egyenletes egyenletesek
賓格 egyenleteset
egyenletest
egyenleteseket
與格 egyenletesnek egyenleteseknek
工具格 egyenletessel egyenletesekkel
因果格 egyenletesért egyenletesekért
變格 egyenletessé egyenletesekké
終格 egyenletesig egyenletesekig
樣格-正式 egyenletesként egyenletesekként
樣格-情態
內格 egyenletesben egyenletesekben
頂格 egyenletesen egyenleteseken
接格 egyenletesnél egyenleteseknél
入格 egyenletesbe egyenletesekbe
上下格 egyenletesre egyenletesekre
向格 egyenleteshez egyenletesekhez
出格 egyenletesből egyenletesekből
上格 egyenletesről egyenletesekről
奪格 egyenletestől egyenletesektől
非定語
所有格 - 單數
egyenletesé egyenleteseké
非定語
所有格 - 複數
egyenleteséi egyenletesekéi

派生詞彙

编辑

延伸閱讀

编辑
  • egyenletes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • egyenletes in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)