elárusító

匈牙利語

詞源

源自 elárusít (“售賣”) +‎ -ó (現在分詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɛlaːruʃiːtoː]
• 斷字：el‧áru‧sí‧tó
• 韻部：-toː

名詞

elárusító (複數 elárusítók)

1. 售貨員，店員

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	elárusító	elárusítók
賓格	elárusítót	elárusítókat
與格	elárusítónak	elárusítóknak
工具格	elárusítóval	elárusítókkal
因果格	elárusítóért	elárusítókért
轉移格	elárusítóvá	elárusítókká
到格	elárusítóig	elárusítókig
樣格-形式	elárusítóként	elárusítókként
樣格-情態	—	—
內格	elárusítóban	elárusítókban
頂格	elárusítón	elárusítókon
接格	elárusítónál	elárusítóknál
入格	elárusítóba	elárusítókba
上下格	elárusítóra	elárusítókra
向格	elárusítóhoz	elárusítókhoz
出格	elárusítóból	elárusítókból
上格	elárusítóról	elárusítókról
奪格	elárusítótól	elárusítóktól

elárusító 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 elárusítóm elárusítóim 第二人称单数 elárusítód elárusítóid 第三人称单数 elárusítója elárusítói 第一人称复数 elárusítónk elárusítóink 第二人称复数 elárusítótok elárusítóitok 第三人称复数 elárusítójuk elárusítóik

延伸閱讀

• elárusító in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• elárusító in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)