fej

丹麥語

源自古諾爾斯語 feigr (“快要死”)，德語 feige (“懦弱的”)，源自原始日耳曼語 *faigijaz。

fej

fej 的屈折
	肯定形	比較級	最高級
通性單數	fej	fejere	fejest²
中性單數	fejt	fejere	fejest²
複數	feje	fejere	fejest²
限定定語形¹	feje	fejere	fejeste
1) 當形容詞作為某定形詞的謂語時，使用其對應的“不定”形式。 2) “不定”最高級可能無法作定語。

fej

源自原始烏拉爾語 *päŋe。與南部曼西語 päŋ, 北部曼西語組, 芬蘭語 pää, 愛沙尼亞語 pea等同源。對比fő。

fej (複數 fejek)

頭
相關詞彙：törzs，végtag
- 1848, Sándor Petőfi, Kun László krónikája,^[1] stanza 4:
  A koronát még kölyök korában / Nyomintották a fejére néki, / S már csatázott siheder korában, / És vala nagy az ő vitézségi.
頭腦，智慧
- 1848, Sándor Petőfi, Dobzse László,^[2] stanza 3:
  Üres volt a feje néki, / Üresebb a zsebje, / Egy keserves polturáért / Könyökig vájt benne.
Elvesztette a fejét. — He/she has lost his/her head.
硬幣印有國家元首的一面
反義詞：írás

Ha fej, én nyerek. — Heads, I win.
(正式) 首領
az állam feje ― 國家元首
头状花序
a saláta feje — the head of the lettuce
〈罕〉枝頭
- 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása,^[3] canto 2, lines 670–672:
  Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.

fej 的所有格形

複合詞

短語

源自原始芬-烏戈爾語 *päδ'e-。

fej

fej 的變位

			第一人稱 sg	第二人稱 sg 非正式	第三人稱 sg、二複 sg 正式	第一人稱 pl	第二人稱 pl 非正式	第三人稱 pl、二複 pl 正式
直陳式	現在時	不定	fejek	fejsz	fej	fejünk	fejtek	fejnek
		定	fejem	fejed	feji	fejjük	fejitek	fejik
		二複受詞	fejlek	―
	過去時	不定	fejtem	fejtél	fejt	fejtünk	fejtetek	fejtek
		定	fejtem	fejted	fejte	fejtük	fejtétek	fejték
		二複受詞	fejtelek	―
條件式	現在時	不定	fejnék	fejnél	fejne	fejnénk	fejnétek	fejnének
		定	fejném	fejnéd	fejné	fejnénk	fejnétek	fejnék
		二複受詞	fejnélek	―
虛擬式	現在時	不定	fejjek	fejj 或 fejjél	fejjen	fejjünk	fejjetek	fejjenek
		定	fejjem	fejd 或 fejjed	fejje	fejjük	fejjétek	fejjék
		二複受詞	fejjelek	―
不定式	fejni		fejnem	fejned	fejnie	fejnünk	fejnetek	fejniük
其他非限定動詞形			動名詞	現在分詞	過去分詞	將來過去	副詞過去形	潛在形
其他非限定動詞形			fejés	fejő	fejt	fejendő	fejve	fejhet