forrásnyelv

匈牙利语

词源

forrás (“來源”) +‎ nyelv (“語言”)

发音

• 國際音標^(幫助): [ˈforːaːʃɲɛlv]
• 斷字：for‧rás‧nyelv
• 韻部：-ɛlv

名词

forrásnyelv (複數 forrásnyelvek)

1. (語言學) 源語言

变格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	forrásnyelv	forrásnyelvek
賓格	forrásnyelvet	forrásnyelveket
與格	forrásnyelvnek	forrásnyelveknek
工具格	forrásnyelvvel	forrásnyelvekkel
因果格	forrásnyelvért	forrásnyelvekért
轉移格	forrásnyelvvé	forrásnyelvekké
到格	forrásnyelvig	forrásnyelvekig
樣格-形式	forrásnyelvként	forrásnyelvekként
樣格-情態	—	—
內格	forrásnyelvben	forrásnyelvekben
頂格	forrásnyelven	forrásnyelveken
接格	forrásnyelvnél	forrásnyelveknél
入格	forrásnyelvbe	forrásnyelvekbe
上下格	forrásnyelvre	forrásnyelvekre
向格	forrásnyelvhez	forrásnyelvekhez
出格	forrásnyelvből	forrásnyelvekből
上格	forrásnyelvről	forrásnyelvekről
奪格	forrásnyelvtől	forrásnyelvektől

forrásnyelv 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 forrásnyelvem forrásnyelveim 第二人称单数 forrásnyelved forrásnyelveid 第三人称单数 forrásnyelve forrásnyelvei 第一人称复数 forrásnyelvünk forrásnyelveink 第二人称复数 forrásnyelvetek forrásnyelveitek 第三人称复数 forrásnyelvük forrásnyelveik