匈牙利語 编辑

發音 编辑

  • IPA(幫助)[ˈɡørøɡ]
  • 文檔
  • 斷字:gö‧rög

詞源1 编辑

源自斯拉夫語族語言,對比保加利亞語 грък (grǎk), 塞爾維亞-克羅地亞語 Grk (希臘的),源自拉丁語 Graecus (希臘的),源自古希臘語 Γραικός (Graikós, 希臘神話中一人名)

形容詞 编辑

görög (無比較級)

  1. 希臘(人/語)的
變格 编辑
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 görög görögök
賓格 görögöt görögöket
與格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
轉移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
樣格-形式 görögként görögökként
樣格-情態
內格 görögben görögökben
頂格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
奪格 görögtől görögöktől
派生詞 编辑

(複合詞):

(短語):

名詞 编辑

görög (複數 görögök)

  1. 希臘人
  2. 希臘語
變格 编辑
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 görög görögök
賓格 görögöt görögöket
與格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
轉移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
樣格-形式 görögként görögökként
樣格-情態 görögül
內格 görögben görögökben
頂格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
奪格 görögtől görögöktől
派生詞 编辑

詞源2 编辑

源自一擬聲詞 + Lua错误 在Module:Affix的第874行:attempt to concatenate global 'pos' (a nil value)[1]

動詞 编辑

görög

  1. 不及物
變位 编辑
派生詞 编辑

參考資料 编辑

  1. görög in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)