kecske

匈牙利語

kecske

詞源

來源有爭議:

1. 源自突厥語族。對比土耳其語 keçi, 楚瓦什語 качака (kač̬ak̬a)。
2. 匈牙利語內部發展出。源自一未成詞詞幹 + -ke (指小詞後綴)。

發音

• IPA^(幫助)：[ˈkɛt͡ʃkɛ]
• 斷字：kecs‧ke
• 韻部：-kɛ

名詞

kecske (複數 kecskék)

1. 山羊

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	kecske	kecskék
賓格	kecskét	kecskéket
與格	kecskének	kecskéknek
工具格	kecskével	kecskékkel
因果格	kecskéért	kecskékért
轉移格	kecskévé	kecskékké
到格	kecskéig	kecskékig
樣格-形式	kecskeként	kecskékként
樣格-情態	—	—
內格	kecskében	kecskékben
頂格	kecskén	kecskéken
接格	kecskénél	kecskéknél
入格	kecskébe	kecskékbe
上下格	kecskére	kecskékre
向格	kecskéhez	kecskékhez
出格	kecskéből	kecskékből
上格	kecskéről	kecskékről
奪格	kecskétől	kecskéktől

kecske 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 kecském kecskéim 第二人称单数 kecskéd kecskéid 第三人称单数 kecskéje kecskéi 第一人称复数 kecskénk kecskéink 第二人称复数 kecskétek kecskéitek 第三人称复数 kecskéjük kecskéik

派生詞

• bezoárkecske
• házikecske
• kecskeszakáll
• vadkecske

(短語):

• kőszáli kecske
• pödröttszarvú kecske