művész
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自mű + -ész。創造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1]
發音
编辑名詞
编辑művész (複數 művészek)
變格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | művész | művészek |
賓格 | művészt | művészeket |
與格 | művésznek | művészeknek |
工具格 | művésszel | művészekkel |
因果格 | művészért | művészekért |
轉移格 | művésszé | művészekké |
到格 | művészig | művészekig |
樣格-形式 | művészként | művészekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | művészben | művészekben |
頂格 | művészen | művészeken |
接格 | művésznél | művészeknél |
入格 | művészbe | művészekbe |
上下格 | művészre | művészekre |
向格 | művészhez | művészekhez |
出格 | művészből | művészekből |
上格 | művészről | művészekről |
奪格 | művésztől | művészektől |
művész 的所有格形
|
派生詞
编辑(複合詞):
- éremművész
- festőművész
- harcművész
- hegedűművész
- iparművész
- művésznő
- népművész
- szabadulóművész
- színművész
- szobrászművész
- trombitaművész
- zongoraművész
參考資料
编辑- ↑ művész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)