克里米亞韃靼語编辑

詞源编辑

源自俄語 матема́тика (matemátika)

名詞编辑

matematika

  1. 數學

使用注意编辑

變格编辑

近義詞编辑

參考文獻编辑

  • Useinov & Mireev Dictionary, Simferopol, Dolya, 2002 [1]

捷克語编辑

發音编辑

  • IPA(幫助)/ˈmatɛmatɪka/

名詞编辑

matematika f

  1. 數學
變格编辑

派生詞编辑


世界語编辑

發音编辑

  • IPA(幫助)/matemaˈtika/
  • 斷字:ma‧te‧ma‧ti‧ka
  • 韻部:-ika

形容詞编辑

adj.  matematika (复数 matematikaj,宾格单数 matematikan,宾格复数 matematikajn

  1. 數學

派生詞编辑


匈牙利語编辑

詞源编辑

源自拉丁語 mathēmatica (數學) ← 古希臘語 μαθηματικός (mathēmatikós) ← μάθημα (máthēma, 知識,學習)[1]

發音编辑

  • IPA(幫助)[ˈmɒtɛmɒtikɒ]
  • 斷字:ma‧te‧ma‧ti‧ka

名詞编辑

matematika(复数 matematikák

  1. 數學

變格编辑

變格 (stem in long/high vowel, back harmony)
單數 複數
主格 matematika matematikák
賓格 matematikát matematikákat
與格 matematikának matematikáknak
工具格 matematikával matematikákkal
causal-final matematikáért matematikákért
變格 matematikává matematikákká
terminative matematikáig matematikákig
essive-formal matematikaként matematikákként
essive-modal
內格 matematikában matematikákban
superessive matematikán matematikákon
屬格 matematikánál matematikáknál
入格 matematikába matematikákba
sublative matematikára matematikákra
向格 matematikához matematikákhoz
出格 matematikából matematikákból
delative matematikáról matematikákról
奪格 matematikától matematikáktól

派生詞编辑

參考資料编辑

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

立陶宛語编辑

 
立陶宛語維基百科有一篇文章關於:

名詞编辑

matematika f

  1. 數學

拓展閱讀编辑


塞爾維亞-克羅地亞語编辑

詞源编辑

源自拉丁語 mathematica

名詞编辑

matemàtika f(西里爾字母拼法 матема̀тика

  1. 數學

變格编辑

近義詞编辑


斯洛伐克語编辑

發音编辑

名詞编辑

n.  matematika f

  1. 數學

變格编辑

派生詞编辑

名詞编辑

matematika

  1. matematik屬格單數
  2. matematik賓格單數

拓展閱讀编辑

  • 斯洛伐克語詞典 korpus.sk上有關matematika的內容

斯洛文尼亞語编辑

發音编辑

名詞编辑

matemátika f

  1. 數學

變格编辑

Feminine, a-stem
主格 matemátika
屬格 matemátike
singular
主格 matemátika
賓格 matemátiko
屬格 matemátike
與格 matemátiki
方位格 matemátiki
工具格 matemátiko