參見:MEZmézmëzmez'měźмеж меж-

布列塔尼語 编辑

發音 编辑

名詞 编辑

mez f(集合名詞,單數mezenn

  1. 橡子

捷克語 编辑

 
捷克語維基百科有一篇文章關於:
維基百科 cs

詞源 编辑

源自原始斯拉夫語 *meďa

發音 编辑

名詞 编辑

mez f

  1. 限制

變格 编辑

派生詞 编辑

相關詞彙 编辑

拓展閱讀 编辑

  • Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 mez 的內容
  • Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 mez 的內容

匈牙利語 编辑

詞源 编辑

逆構自meztelen,後綴為-telen

發音 编辑

名詞 编辑

mez (複數 mezek)

  1. 偽裝

變格 编辑

變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 mez mezek
賓格 mezt mezeket
與格 meznek mezeknek
工具格 mezzel mezekkel
因果格 mezért mezekért
轉移格 mezzé mezekké
到格 mezig mezekig
樣格-形式 mezként mezekként
樣格-情態
內格 mezben mezekben
頂格 mezen mezeken
接格 meznél mezeknél
入格 mezbe mezekbe
上下格 mezre mezekre
向格 mezhez mezekhez
出格 mezből mezekből
上格 mezről mezekről
奪格 meztől mezektől

派生詞 编辑

拓展閱讀 编辑

  • mez in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

葡萄牙語 编辑

名詞 编辑

mez m (複數 mezes)

  1. mês的已棄用拼寫

羅曼什語 编辑

其他寫法 编辑

  • miez (Sursilvan, Sutsilvan)

詞源 编辑

源自拉丁語 medius原始意大利語 *meðios原始印歐語 *médʰyos (在……之間)

形容詞 编辑

mez m (陰性單數 mesa,陽性複數 mezs,陰性複數 mesas)

  1. (Rumantsch Grischun) 一半

名詞 编辑

mez f

  1. (Rumantsch Grischun) 中間