匈牙利語

编辑

詞源

编辑

源自德語 passiv法語 passif晚期拉丁語 passivus[1]詞尾為-ív

發音

编辑

形容詞

编辑

passzív (比較級 passzívabb最高級 legpasszívabb)

  1. 被動

變格

编辑
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 passzív passzívak
賓格 passzívat passzívakat
與格 passzívnak passzívaknak
工具格 passzívval passzívakkal
因果格 passzívért passzívakért
轉移格 passzívvá passzívakká
到格 passzívig passzívakig
樣格-形式 passzívként passzívakként
樣格-情態
內格 passzívban passzívakban
頂格 passzívon passzívakon
接格 passzívnál passzívaknál
入格 passzívba passzívakba
上下格 passzívra passzívakra
向格 passzívhoz passzívakhoz
出格 passzívból passzívakból
上格 passzívról passzívakról
奪格 passzívtól passzívaktól

派生詞

编辑

相關詞彙

编辑

參考資料

编辑
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

拓展閱讀

编辑
  • passzív in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.