tű
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自古舊動詞tövik (“扎,戳,鑽”) + -ő ~ -ű (分詞後綴)。[1]
發音
编辑名詞
编辑tű (複數 tűk)
變格
编辑變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:前圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | tű | tűk |
賓格 | tűt | tűket |
與格 | tűnek | tűknek |
工具格 | tűvel | tűkkel |
因果格 | tűért | tűkért |
轉移格 | tűvé | tűkké |
到格 | tűig | tűkig |
樣格-形式 | tűként | tűkként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | tűben | tűkben |
頂格 | tűn | tűkön |
接格 | tűnél | tűknél |
入格 | tűbe | tűkbe |
上下格 | tűre | tűkre |
向格 | tűhöz | tűkhöz |
出格 | tűből | tűkből |
上格 | tűről | tűkről |
奪格 | tűtől | tűktől |
派生詞
编辑複合詞
短語
參考資料
编辑- ↑ tű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀
编辑- tű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.