參見:Tutaj

世界語

编辑

發音

编辑
  • 音頻(檔案)

形容詞

编辑

tutaj

  1. tuta 的複數

匈牙利語

编辑

詞源

编辑

未知。[1]

發音

编辑

名詞

编辑

tutaj (複數 tutajok)

  1. 浮碼頭

變格

编辑
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 tutaj tutajok
賓格 tutajt tutajokat
與格 tutajnak tutajoknak
工具格 tutajjal tutajokkal
因果格 tutajért tutajokért
轉移格 tutajjá tutajokká
到格 tutajig tutajokig
樣格-形式 tutajként tutajokként
樣格-情態
內格 tutajban tutajokban
頂格 tutajon tutajokon
接格 tutajnál tutajoknál
入格 tutajba tutajokba
上下格 tutajra tutajokra
向格 tutajhoz tutajokhoz
出格 tutajból tutajokból
上格 tutajról tutajokról
奪格 tutajtól tutajoktól

參考資料

编辑
  1. tutaj in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

编辑
  • tutaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

波蘭語

编辑

發音

编辑

代詞

编辑

tutaj

  1. 這裡
    近義詞:tu

拓展閱讀

编辑
  • 參見tutajWielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN 中的內容
  • 參見波蘭語詞典PWN上有關tutaj的內容