tutaj
世界語
编辑發音
编辑音頻: (檔案)
形容詞
编辑tutaj
- tuta 的複數
匈牙利語
编辑詞源
编辑未知。[1]
發音
编辑名詞
编辑tutaj (複數 tutajok)
變格
编辑變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | tutaj | tutajok |
賓格 | tutajt | tutajokat |
與格 | tutajnak | tutajoknak |
工具格 | tutajjal | tutajokkal |
因果格 | tutajért | tutajokért |
轉移格 | tutajjá | tutajokká |
到格 | tutajig | tutajokig |
樣格-形式 | tutajként | tutajokként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | tutajban | tutajokban |
頂格 | tutajon | tutajokon |
接格 | tutajnál | tutajoknál |
入格 | tutajba | tutajokba |
上下格 | tutajra | tutajokra |
向格 | tutajhoz | tutajokhoz |
出格 | tutajból | tutajokból |
上格 | tutajról | tutajokról |
奪格 | tutajtól | tutajoktól |
參考資料
编辑- ↑ tutaj in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀
编辑- tutaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
波蘭語
编辑發音
编辑代詞
编辑tutaj