维基词典

az

参见：Appendix:"az"的變體

英语

编辑

字源1

编辑

副词

编辑

az (不可比)

  1. as的视觉方言拼法。
    • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:
      The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

字源2

编辑

来自教会斯拉夫语 азъ (azŭ)。

名词

编辑

az (不可数)

  1. 西里尔字母及格拉哥里字母 a 的名称。
翻译
编辑

延伸阅读

编辑

回文构词

编辑

亚塞拜然语

编辑
其他字母
西里尔字母 аз
波斯-阿拉伯字母 آز

字源1

编辑

与古突厥语 [具体何词?] (/⁠az⁠/, “少，一点”)同源。

发音

编辑
  • 国际音标(帮助): [ɑz]
  • 音频 Module:Parameters第360行Lua错误：Parameter 1 should be a valid language or etymology language code; the value "巴库" is not valid. See WT:LOL and WT:LOL/E.：noicon(档案)

形容词

编辑

az

  1. 少的

副词

编辑

az

  1. 一点点，少量
衍生词
编辑

字源2

编辑

可能源自ay qız。

感叹词

编辑

az

  1. 对年轻女性的非正式招呼语。
    Az, nə qayırırsan?! ― 嘿，你在干什么？！

参见

编辑

布列塔尼语

编辑

代名词

编辑

az

  1. 你（宾格）

克里米亚鞑靼语

编辑

字源

编辑

与古突厥语 [具体何词?] (/⁠az⁠/, “少，一点”)同源。

形容词

编辑

az

  1. 少的

同义字

编辑

加告兹语

编辑

字源

编辑

来自原始突厥语 *āŕ (“少，一点”)。对照土耳其语 az。

形容词

编辑

az

  1. 少的

匈牙利语

编辑

字源

编辑

代词和限定词义可能派生自早期的a[1] + 代词后缀-z，[2]前一元素来自原始乌拉尔语 *o或*u (“那，另一个”)。[3]与莫克沙语 омба (omba, “其他”)、омбоце (omboće, “第二”)、东马里语 умбал (umbal, “远的”)[4][5] 乌得穆尔特语 отын (otyn, “那里”)[6][7]、兹梁科米语 [需要文字] (ata, “这里”)、[需要文字] (asi̮, “看这里”)同源。[3]

定冠词义通过多种转换，[2][1]原作az，后来在辅音字母前缩略为a’，20世纪早期，a的拼写或接受。

发音

编辑

冠词

编辑

az

  1. 定冠词（用于以元音开头的词汇） （自13–14世纪）
    az iskola ― the school（英语的学校）

衍生词

编辑
  • a (用于以辅音开头的词汇)

代名词

编辑

匈牙利语相关连词一览（参见匈牙利语指示副词）
疑问 相同 全部/所有 无，不 关系 一些 任何 其他
这 那 ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + 疑问 vala  akár
bár		 más
谁 ki ő u mindenki senki aki v a b m
什么 mi ez az u u minden semmi ami/amely v a b m
哪个 melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik v a b m
怎样，如何 hogy(an)
miként		 így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan		 sehogy(an)
semmiképpen		 ahogy/mint
ahogyan		 v
v		 a b
a b		 m/m
m/m
什么样
哪种		 milyen
miféle		 ilyen
efféle		 olyan
afféle		 u u mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen v
v		 a b
a b		 m
m/m
哪里 hol itt ott u u mindenhol
mindenütt		 sehol ahol v a b m
m
从哪里 honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
到哪里 hova
hová		 ide oda u u mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 v
v		 a b
a b		 m
m
从什么方式 merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
什么方式 merre erre arra u u mindenfelé semerre amerre v a b m
为什么 miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
多少 hány ennyi annyi u u mind
az összes		 sehány ahány v a b –
多少钱 mennyi semennyi amennyi v a b
什么程度 mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b –
什么大小 mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b –
什么时间 mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)		 amikor v a b m
多久
多远		 meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b –
*: Mindeddig/-addig意为“直到这/那时”（= egészen eddig/addig）。
csak后接表达“无论……”的关系代词，如aki csak (“无论谁”)；
is接在表示“任何”的代词后，强调“无论”：akármit is (“无论什么”)。

az

  1. 那 （自12世纪晚期）
    同类词：ez、emez、amaz
    Az ott egy ház. ― 那边就是一栋房屋。
    Az tetszik nekem a legjobban. ― 那就是我最喜欢的。

语尾变化

编辑
az 的词形变化
单数 复数
主格 az azok
宾格 azt azokat
与格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
变格 azzá azokká
终格 addig azokig
样格-正式 akként azokként
样格-情态 — —
内格 abban azokban
顶格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
夺格 attól azoktól
非定语
所有格 - 单数 		azé azoké
非定语
所有格 - 复数 		azéi azokéi

衍生词

编辑

来自代命副词的后缀格式（参见：后置词）
格 后缀 谁？ 什么？ 这个 那个 他/她
（它）*
v. pr. c.
nom. – ki mi ez az ő* / Ø
az / Ø		 – –
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt		 kit mit ezt azt őt* / Ø
azt / Ø		 – c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel		 azzal/
avval		 vele (vele-) c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte – c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá – – c
ter. -ig – meddig eddig addig – – c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként – – c
e-m. -ul / -ül – – – – – – c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne – c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála – c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle – c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla – c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle – c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. 全部 »

限定词

编辑

az

  1. (用于带定冠词的名词短语前，跟随名词短语变格) 那个，（复数）那些
    同类词：ez、emez、amaz
    Az a ház nagyon szép. ― 那间房子很漂亮。
    Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni. ― 我对那个箱子无能为力。
    Azokban a házakban venezuelaiak laknak. ― 委内瑞拉人就住在这样的房子里。
  2. (罕，古，仅用于以元音开头的部分固定短语，不接冠词) 那
    近义词：(用于辅音开头的词；此义十分罕用) a
    同类词：e、ez、eme、emez、ama、amaz、ezen、azon
    az ügyben (等同于 abban az ügyben，但有增强语气的 az) ― 在那件事情上
    az évben (法庭以 abban az évben，但有增强语气的 az) ― 在那年
    az az évi díjak (有增强语气的第二个 az) ― 那年的费用

使用注解

编辑

因为az（第1义）与定冠词连用，van (“是”)在“什么/谁”语句中省略，就出现了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短语“那间房子”，也可以是完整句子“这就是那间房子”。同样的混淆也出现于ez。

语尾变化

编辑
az 的词形变化
单数 复数
主格 az azok
宾格 azt azokat
与格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
变格 azzá azokká
终格 addig azokig
样格-正式 akként azokként
样格-情态 — —
内格 abban azokban
顶格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
夺格 attól azoktól
非定语
所有格 - 单数 		azé azoké
非定语
所有格 - 复数 		azéi azokéi

来源

编辑
  1. ↑ 1.0 1.1 Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
  2. ↑ 2.0 2.1 az in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《词源词典：匈牙利语单词和词缀的起源》），布达佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （参见其第二版。）
  3. ↑ 3.0 3.1 Entry #656 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  4. ↑ Mari–English dictionary
  5. ↑ Mari–Russian dictionary
  6. ↑ Estonian–Udmurt dictionary[永久失效链接]（参见爱沙尼亚语 seal (“那里”)）
  7. ↑ 芬兰语维基词典отын

延伸阅读

编辑
  • az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
  • (代词、限定词)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠词，“a”的另写法)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠词)： (3)： a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

拉脱维亚语

编辑

介词

编辑

az (接属格)

  1. (方言) 在……的后面；aiz的另一种写法

马普切语

编辑

名词

编辑

az (Raguileo拼写)

  1. 面容；脸；边
  2. 形式；颜色；方面
  3. 性格；习惯
  4. 亲属关系

来源

编辑
  • Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small Mapudungun-Spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.

葡萄牙语

编辑

名词

编辑

az m (复数 azes)

  1. ás的已弃用拼写

苏美语

编辑

罗马化

编辑

az

  1. 𒊍 (az)的罗马化

塔雷什语

编辑

代名词

编辑

az (作格 mı)

  1. 我

土耳其语

编辑

发音

编辑

字源1

编辑

来自鄂图曼土耳其语 آز (az, “少”)，来自原始突厥语 *āŕ (“少，一点”)。与古突厥语 𐰀𐰕 (az /⁠āz⁠/, “少，一点”)，喀喇汗语 اازْ (āz, “少的，欠缺的”)同源。

限定词

编辑

az (比较级 daha az，最高级 en az)

  1. 少的，小的
变格
编辑
az的表语形
现在时
肯定,
陈述 		肯定,
疑问 		否定,
陈述 		否定,
疑问
ben (第一人称单数) azım az mıyım? az değilim az değil miyim?
sen (第二人称单数) azsın az mısın? az değilsin az değil misin?
o (第三人称单数) az / azdır az mı? az değil az değil mi?
biz (第一人称复数) azız az mıyız? az değiliz az değil miyiz?
siz (第二人称复数) azsınız az mısınız? az değilsiniz az değil misiniz?
onlar (第三人称复数) az(lar) az(lar) mı? az değil(ler) az değiller mi?
过去式
肯定,
陈述 		肯定,
疑问 		否定,
陈述 		否定,
疑问
ben (第一人称单数) azdım az mıydım? az değildim az değil miydim?
sen (第二人称单数) azdın az mıydın? az değildin az değil miydin?
o (第三人称单数) azdı az mıydı? az değildi az değil miydi?
biz (第一人称复数) azdık az mıydık? az değildik az değil miydik?
siz (第二人称复数) azdınız az mıydınız? az değildiniz az değil miydiniz?
onlar (第三人称复数) azdılar az mıydılar? az değildi(ler) / değillerdi az değil miydiler?
间接过去式
肯定,
陈述 		肯定,
疑问 		否定,
陈述 		否定,
疑问
ben (第一人称单数) azmışım az mıymışım? az değilmişim az değil miymişim?
sen (第二人称单数) azmışsın az mıymışsın? az değilmişsin az değil miymişsin?
o (第三人称单数) azmış az mıymış? az değilmiş az değil miymiş?
biz (第一人称复数) azmışız az mıymışız? az değilmişiz az değil miymişiz?
siz (第二人称复数) azmışsınız az mıymışsınız? az değilmişsiniz az değil miymişsiniz?
onlar (第三人称复数) azmışlar az mıymışlar? az değilmiş(ler) / değillermiş az değil miymişler?
派生词
编辑

副词

编辑

az

  1. 一点，少许

反义字

编辑

字源2

编辑

动词

编辑

az

  1. azmak 的第二人称单数命令式
检索自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=az&oldid=7717350”