阿塞拜疆語 編輯

其他字母
西里爾字母 өн
波斯-阿拉伯字母 اؤن

詞源 編輯

源自原始突厥語 *öŋ, *oŋ。與古突厥語 [script needed] (öŋ, 前面,臉)同源。

名詞 編輯

ön (定指賓格 önnü, 複數 önlər)

  1. 前面
    近義詞: qabaq
    反義詞:arxadal

變格 編輯

形容詞 編輯

ön

  1. 前面
  2. 初步
    ön razılaşma初步協定

匈牙利語 編輯

詞源 編輯

源自前綴ön- ()。由伊斯特凡·塞切尼根據德語Sie類推所造。[1]

發音 編輯

代詞 編輯

ön

  1. 正式

使用注意 編輯

önmaga相比,更加禮貌,也更加疏遠。兩者的使用區別在於說話者與聽話者之間的年齡、地位、地區關係,年輕一代和城市居民多用ön[2]

變格 編輯

變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 ön önök
賓格 önt önöket
與格 önnek önöknek
工具格 önnel önökkel
因果格 önért önökért
轉移格 önné önökké
到格 önig önökig
樣格-形式 önként önökként
樣格-情態
內格 önben önökben
頂格 önön önökön
接格 önnél önöknél
入格 önbe önökbe
上下格 önre önökre
向格 önhöz önökhöz
出格 önből önökből
上格 önről önökről
奪格 öntől önöktől

派生詞 編輯

(複合詞):

參見 編輯

參考資料 編輯

  1. ön in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
  2. György Rákosi: Maga vagy ön? in Névmásblog, 15 September 2014

瑞典語 編輯

名詞 編輯

ön

  1. ö的不定複數。
  2. ö 的定單數。

土耳其語 編輯

詞源 編輯

源自古突厥語 [script needed] (öŋ) ← 原始突厥語 *öŋ, *oŋ

名詞 編輯

ön (定賓格 önü, 複數 önler)

  1. 前面

變格 編輯

變格
主格 ön
定賓格 önü
單數 複數
主格 ön önler
定賓格 önü önleri
與格 öne önlere
方位格 önde önlerde
奪格 önden önlerden
屬格 önün önlerin
所有格形式
單數 複數
第一人稱單數 önüm önlerim
第二人稱單數 önün önlerin
第三人稱單數 önü önleri
第一人稱複數 önümüz önlerimiz
第二人稱複數 önünüz önleriniz
第三人稱複數 önleri önleri

反義詞 編輯