tű

參見：Appendix:"tu"的變體

匈牙利語

詞源

源自古舊動詞tövik (「扎，戳，鑽」) + -ő ~ -ű （分詞後綴）。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈtyː]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-tyː

名詞

tű (複數 tűk)

1. 針

   近義詞：(不太常用) varrótű

2. 大頭針

   近義詞：gombostű

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	tű	tűk
賓格	tűt	tűket
與格	tűnek	tűknek
工具格	tűvel	tűkkel
因果格	tűért	tűkért
轉移格	tűvé	tűkké
到格	tűig	tűkig
樣格-形式	tűként	tűkként
樣格-情態	—	—
內格	tűben	tűkben
頂格	tűn	tűkön
接格	tűnél	tűknél
入格	tűbe	tűkbe
上下格	tűre	tűkre
向格	tűhöz	tűkhöz
出格	tűből	tűkből
上格	tűről	tűkről
奪格	tűtől	tűktől

tű 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 tűm tűim 第二人稱單數 tűd tűid 第三人稱單數 tűje tűi 第一人稱複數 tűnk tűink 第二人稱複數 tűtök tűitek 第三人稱複數 tűjük tűik

派生詞

複合詞

• biztosítótű
• brosstű
• gombostű
• hajtű
• iránytű
• melltű
• tűpárna
• tűsarok
• varrótű

 

短語

• tű a szénakazalban
• tűkön ül
• tűvé tesz

 

拓展閱讀

• tű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.