természet

匈牙利語

詞源

源自terem (「生長」) +‎ -et。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈtɛrmeːsɛt]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：ter‧mé‧szet

名詞

természet (複數 természetek)

1. 自然
2. 天性，本性

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	természet	természetek
賓格	természetet	természeteket
與格	természetnek	természeteknek
工具格	természettel	természetekkel
因果格	természetért	természetekért
轉移格	természetté	természetekké
到格	természetig	természetekig
樣格-形式	természetként	természetekként
樣格-情態	természetül	—
內格	természetben	természetekben
頂格	természeten	természeteken
接格	természetnél	természeteknél
入格	természetbe	természetekbe
上下格	természetre	természetekre
向格	természethez	természetekhez
出格	természetből	természetekből
上格	természetről	természetekről
奪格	természettől	természetektől

természet 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 természetem természeteim 第二人稱單數 természeted természeteid 第三人稱單數 természete természetei 第一人稱複數 természetünk természeteink 第二人稱複數 természetetek természeteitek 第三人稱複數 természetük természeteik

派生詞

• természetbeni
• természetes
• természeti
• természetű

(複合詞):

• természetföldrajz
• természettudomány