muzsikus
匈牙利語 编辑
詞源 编辑
帶拉丁化後綴 -ikus。詞源有兩種說法：
- 首次記錄於1594年。[1][2] 源自 muzsika (“音樂”)[1][3] + -s (名詞後綴)[2]，在本詞的情況下則來自 -us 的形式。
- 源自古德語 Musikus，源自拉丁語 musicus，源自古希臘語 μουσικός (mousikós)。[4]
發音 编辑
名詞 编辑
muzsikus (複數 muzsikusok)
變格 编辑
| 變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | muzsikus | muzsikusok |
| 賓格 | muzsikust | muzsikusokat |
| 與格 | muzsikusnak | muzsikusoknak |
| 工具格 | muzsikussal | muzsikusokkal |
| 因果格 | muzsikusért | muzsikusokért |
| 轉移格 | muzsikussá | muzsikusokká |
| 到格 | muzsikusig | muzsikusokig |
| 樣格-形式 | muzsikusként | muzsikusokként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | muzsikusban | muzsikusokban |
| 頂格 | muzsikuson | muzsikusokon |
| 接格 | muzsikusnál | muzsikusoknál |
| 入格 | muzsikusba | muzsikusokba |
| 上下格 | muzsikusra | muzsikusokra |
| 向格 | muzsikushoz | muzsikusokhoz |
| 出格 | muzsikusból | muzsikusokból |
| 上格 | muzsikusról | muzsikusokról |
| 奪格 | muzsikustól | muzsikusoktól |
muzsikus 的所有格形
|
相關詞彙 编辑
參考資料 编辑
- ↑ 1.0 1.1 Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984).
- ↑ 2.0 2.1 muzsikus in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ muzsika in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸閱讀 编辑
- muzsikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.