muzsika

匈牙利語

詞源

源自拉丁語 mūsica，源自古希臘語 μουσική (mousikḗ, “繆斯的”)，派生自Μοῦσα (Moûsa, “繆斯”)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈmuʒikɒ]
• 斷字：mu‧zsi‧ka
• 韻部：-kɒ

名詞

muzsika (可數和不可數，複數 muzsikák)

1. (舊，稍微非正式) 音樂

   近義詞： zene

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	muzsika	muzsikák
賓格	muzsikát	muzsikákat
與格	muzsikának	muzsikáknak
工具格	muzsikával	muzsikákkal
因果格	muzsikáért	muzsikákért
轉移格	muzsikává	muzsikákká
到格	muzsikáig	muzsikákig
樣格-形式	muzsikaként	muzsikákként
樣格-情態	—	—
內格	muzsikában	muzsikákban
頂格	muzsikán	muzsikákon
接格	muzsikánál	muzsikáknál
入格	muzsikába	muzsikákba
上下格	muzsikára	muzsikákra
向格	muzsikához	muzsikákhoz
出格	muzsikából	muzsikákból
上格	muzsikáról	muzsikákról
奪格	muzsikától	muzsikáktól

muzsika 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 muzsikám muzsikáim 第二人称单数 muzsikád muzsikáid 第三人称单数 muzsikája muzsikái 第一人称复数 muzsikánk muzsikáink 第二人称复数 muzsikátok muzsikáitok 第三人称复数 muzsikájuk muzsikáik

派生詞

• muzsikál
• muzsikus

 

拓展閱讀

• muzsika in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.