bő
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自*beɣ,借自鄂圖曼土耳其語 بك (beg, “主要的”)。[1]
發音
编辑形容詞
编辑變格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | bő | bőek |
賓格 | bőt | bőeket |
與格 | bőnek | bőeknek |
工具格 | bővel | bőekkel |
因果格 | bőért | bőekért |
轉移格 | bővé | bőekké |
到格 | bőig | bőekig |
樣格-形式 | bőként | bőekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | bőben | bőekben |
頂格 | bőn | bőeken |
接格 | bőnél | bőeknél |
入格 | bőbe | bőekbe |
上下格 | bőre | bőekre |
向格 | bőhöz | bőekhez |
出格 | bőből | bőekből |
上格 | bőről | bőekről |
奪格 | bőtől | bőektől |
複數變體:
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | — | bővek |
賓格 | — | bőveket |
與格 | — | bőveknek |
工具格 | — | bővekkel |
因果格 | — | bővekért |
轉移格 | — | bővekké |
到格 | — | bővekig |
樣格-形式 | — | bővekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | — | bővekben |
頂格 | — | bőveken |
接格 | — | bőveknél |
入格 | — | bővekbe |
上下格 | — | bővekre |
向格 | — | bővekhez |
出格 | — | bővekből |
上格 | — | bővekről |
奪格 | — | bővektől |
派生詞
编辑(複合詞):
參考資料
编辑- ↑ bő in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀
编辑- bő , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- bő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)