bő
匈牙利語
編輯詞源
編輯源自*beɣ，借自鄂圖曼土耳其語 بك (beg, 「主要的」)。[1]
發音
編輯形容詞
編輯變格
編輯| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | bő | bőek |
| 賓格 | bőt | bőeket |
| 與格 | bőnek | bőeknek |
| 工具格 | bővel | bőekkel |
| 因果格 | bőért | bőekért |
| 轉移格 | bővé | bőekké |
| 到格 | bőig | bőekig |
| 樣格-形式 | bőként | bőekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | bőben | bőekben |
| 頂格 | bőn | bőeken |
| 接格 | bőnél | bőeknél |
| 入格 | bőbe | bőekbe |
| 上下格 | bőre | bőekre |
| 向格 | bőhöz | bőekhez |
| 出格 | bőből | bőekből |
| 上格 | bőről | bőekről |
| 奪格 | bőtől | bőektől |
複數變體:
| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | — | bővek |
| 賓格 | — | bőveket |
| 與格 | — | bőveknek |
| 工具格 | — | bővekkel |
| 因果格 | — | bővekért |
| 轉移格 | — | bővekké |
| 到格 | — | bővekig |
| 樣格-形式 | — | bővekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | — | bővekben |
| 頂格 | — | bőveken |
| 接格 | — | bőveknél |
| 入格 | — | bővekbe |
| 上下格 | — | bővekre |
| 向格 | — | bővekhez |
| 出格 | — | bővekből |
| 上格 | — | bővekről |
| 奪格 | — | bővektől |
派生詞
編輯(複合詞):
參考資料
編輯- ↑ bő in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
拓展閱讀
編輯- bő , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- bő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)