匈牙利語 编辑

詞源 编辑

源自 bel- (裡面,內部) + -ső (形容詞後綴)

發音 编辑

形容詞 编辑

belső (比較級 belsőbb,最高級 legbelső,或 legbelsőbb)

  1. 裡面的,內部
    反義詞: külső

變格 编辑

變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 belső belsők
賓格 belsőt belsőket
與格 belsőnek belsőknek
工具格 belsővel belsőkkel
因果格 belsőért belsőkért
轉移格 belsővé belsőkké
到格 belsőig belsőkig
樣格-形式 belsőként belsőkként
樣格-情態
內格 belsőben belsőkben
頂格 belsőn belsőkön
接格 belsőnél belsőknél
入格 belsőbe belsőkbe
上下格 belsőre belsőkre
向格 belsőhöz belsőkhöz
出格 belsőből belsőkből
上格 belsőről belsőkről
奪格 belsőtől belsőktől

派生詞彙 编辑

短語

相關詞彙 编辑

Template:Hu-bel-related

名詞 编辑

belső (複數 belsők)

  1. (+ 所有格後綴) 裡面內部
    反義詞: külső
  2. 內胎

變格 编辑

“裡面,內部”義項的所有格是 belseje;“內胎”義項的所有格是 belsője

變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 belső belsők
賓格 belsőt belsőket
與格 belsőnek belsőknek
工具格 belsővel belsőkkel
因果格 belsőért belsőkért
轉移格 belsővé belsőkké
到格 belsőig belsőkig
樣格-形式 belsőként belsőkként
樣格-情態
內格 belsőben belsőkben
頂格 belsőn belsőkön
接格 belsőnél belsőknél
入格 belsőbe belsőkbe
上下格 belsőre belsőkre
向格 belsőhöz belsőkhöz
出格 belsőből belsőkből
上格 belsőről belsőkről
奪格 belsőtől belsőktől

延伸閱讀 编辑

  • belső in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • belső in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)