參見:bókabōka

英語 编辑

名詞 编辑

boka (複數 bokas)

  1. buka (袋鼠皮斗篷)的另一種寫法

異序詞 编辑

哥特語 编辑

羅馬字 编辑

bōka

  1. 𐌱𐍉𐌺𐌰 (bōka)的羅馬字。

幾內亞比紹克里奧爾語 编辑

詞源 编辑

源自葡萄牙語 boca。與佛得角克里奧爾語 bóka同源。

名詞 编辑

boka

匈牙利語 编辑

詞源 编辑

借自突厥語族語言,時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。[1]參見baka

發音 编辑

  • 國際音標(幫助)[ˈbokɒ]
  • 文檔
  • 斷字:bo‧ka
  • 韻部:-kɒ

名詞 编辑

boka (複數 bokák)

變格 编辑

變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 boka bokák
賓格 bokát bokákat
與格 bokának bokáknak
工具格 bokával bokákkal
因果格 bokáért bokákért
轉移格 bokává bokákká
到格 bokáig bokákig
樣格-形式 bokaként bokákként
樣格-情態
內格 bokában bokákban
頂格 bokán bokákon
接格 bokánál bokáknál
入格 bokába bokákba
上下格 bokára bokákra
向格 bokához bokákhoz
出格 bokából bokákból
上格 bokáról bokákról
奪格 bokától bokáktól

派生詞 编辑

參考資料 编辑

  1. boka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀 编辑

  • boka in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • boka in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

拉蒂諾語 编辑

名詞 编辑

boka f (希伯來文 בוקה)

下索布語 编辑

發音 编辑

名詞 编辑

boka

  1. bok屬格單數
  2. bok主格雙數
  3. bok賓格雙數

書面挪威語 编辑

其他寫法 编辑

名詞 编辑

boka m f

  1. bok陰性單數

新挪威語 编辑

名詞 编辑

boka f

  1. bok單數

古薩克遜語 编辑

詞源 编辑

源自原始西日耳曼語 *bōku

名詞 编辑

bōka f

  1. 山毛櫸 (Fagus)
    is bocan skinan hedro fon himiles tunglun
    His beeches were shining serenely at the stars in the sky (Heliand, verse 600)

變格 编辑

Template:Osx-decl-noun-a-f Template:Osx-decl-noun-n-f

派生語彙 编辑

  • 中古低地德語: bôke

帕皮阿門托語 编辑

 

詞源 编辑

源自葡萄牙語 boca西班牙語 boca佛得角克里奧爾語 bóka

名詞 编辑

boka

塞爾維亞-克羅地亞語 编辑

詞源 编辑

来自意大利語 bocca

發音 编辑

名詞 编辑

bȍka f (西里爾字母拼寫 бо̏ка)

  1. 河口
  2. 湾,海湾

同義詞 编辑

參考資料 编辑

  • 參見《Hrvatski jezični portal》中有關“boka”的內容

瑞典語 编辑

發音 编辑

詞源 编辑

bok +‎ -a

動詞 编辑

boka (現在時 bokar,過去時 bokade,動名詞 bokat,命令式 boka)

  1. 預訂

變位 编辑

相關詞彙 编辑