參見:DACdaCDAcđácđạcdąćđặc dać

阿爾巴尼亞語 编辑

詞源 编辑

未知,可能是擬聲詞[1]或暱稱。[2]

發音 编辑

名詞 编辑

dac m (不定複數 daca, 定單數 daci, 定複數 dacat)

  1. 公貓
    近義詞: maçok
  2. 猞猁
    近義詞: rrëqebull
  3. 混蛋
    近義詞: pisputh

變格 编辑

派生詞彙 编辑

參考資料 编辑

  1. Topalli, Kolec (2017), “dac”, Fjalor Etimologjik i Gjuhës Shqipe [阿爾巴尼亞語詞源詞典], Durrës, Albania: Jozef, 页352
  2. Orel, Vladimir (1998), “dac”, Albanian Etymological Dictionary [阿爾巴尼亞語詞源詞典], Leiden, Boston, Cologne: Brill, ISBN 9004110240, 页54

哲語 编辑

詞源 编辑

繼承原始越語 *ɗaːk ()

發音 编辑

名詞 编辑

dac

法語 编辑

詞源 编辑

d'accord 的簡稱。

感嘆詞 编辑

dac

  1. OK!,沒問題

異序詞 编辑

匈牙利語 编辑

詞源 编辑

未知。[1]

發音 编辑

名詞 编辑

dac (通常不可數,複數 dacok) (複數罕用,除非指單次這種行為)

  1. 反抗違抗
    近義詞: dacolásellenkezésellenállásmakacsságmakacskodáscsökönyösség

變格 编辑

變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 dac dacok
賓格 dacot dacokat
與格 dacnak dacoknak
工具格 daccal dacokkal
因果格 dacért dacokért
轉移格 daccá dacokká
到格 dacig dacokig
樣格-形式 dacként dacokként
樣格-情態
內格 dacban dacokban
頂格 dacon dacokon
接格 dacnál dacoknál
入格 dacba dacokba
上下格 dacra dacokra
向格 dachoz dacokhoz
出格 dacból dacokból
上格 dacról dacokról
奪格 dactól dacoktól

派生詞彙 编辑

參考資料 编辑

  1. dac in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀 编辑

  • dac in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • dac in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

卡舒比語 编辑

詞源 编辑

繼承原始斯拉夫語 *dati

發音 编辑

動詞 编辑

dac  (imperfective dawac)

  1. (雙及物動詞) 給予
    1. (雙及物動詞)
    2. (雙及物動詞) 分享
    3. (雙及物動詞) 提供工作職位
    4. (雙及物動詞) 把某物給某人修理開發
    5. (及物) 支付
    6. (雙及物動詞) 提供
  2. (及物) 安排組織
  3. (及物) 捐贈
  4. (不及物) 表演上演
  5. (不及物) 加上
  6. (不及物) 允許
  7. (不及物)

派生詞彙 编辑

名詞

Template:Csb-derived verbs

相關詞彙 编辑

形容詞
名詞

延伸閱讀 编辑

  • Template:R:csb:SJP1893
  • Eugeniusz Gòłąbk (2011), “da(wa)ć”, Słownik Polsko-Kaszubski / Słowôrz Pòlskò-Kaszëbsczi, 卷1, 页246
  • dac”, Internetowi Słowôrz Kaszëbsczégò Jãzëka [Internet Dictionary of the Kashubian Language], Fundacja Kaszuby, 2022

拉登語 编辑

名詞 编辑

dac

  1. dat複數

中古荷蘭語 编辑

詞源 编辑

繼承古荷蘭語 thak繼承原始西日耳曼語 *þak繼承原始日耳曼語 *þaką,源自原始印歐語 *teg-

名詞 编辑

dac n

  1. 屋頂

屈折 编辑

本名詞需要添加變格表模板

其他形式 编辑

派生語彙 编辑

  • 荷蘭語: dak
  • 林堡語: daak

延伸閱讀 编辑

  • dac”, Vroegmiddelnederlands Woordenboek[早期中古荷蘭語詞典], 2000
  • Verwijs, E.; Verdam, J. (1885–1929), “dac”, Middelnederlandsch Woordenboek, The Hague: Martinus Nijhoff, ISBN 2859100695

古高地德語 编辑

名詞 编辑

dac m

  1. (Alemannia) tag的另一種寫法

參考資料 编辑

  • Anton Quitzmann, Die heidnische Religion der Baiwaren. Erster faktischer Beweis für die Abstammung dieses Volkes, 1860, p. 67: "die in alemannischen Urkunden des 11. Jahrhunderts verbürgte Form Cies dac = Ziuwes tac"

羅馬尼亞語 编辑

 
羅馬尼亞語維基百科有一篇文章關於:
維基百科 ro

詞源 编辑

借自拉丁語 Dacus,最终源自達契亞語

發音 编辑

形容詞 编辑

dac m n (陰性單數 dacă,陽性複數 daci,陰性和中性複數 dace)

  1. 達契亞

變格 编辑

派生詞彙 编辑

名詞 编辑

dac m (複數 daci,陰性等價形式 dacă)

  1. 達契亞

變格 编辑

近義詞 编辑

  • get (希臘人的稱呼)

延伸閱讀 编辑

斯洛溫語 编辑

詞源 编辑

繼承原始斯拉夫語 *dati原始波羅的-斯拉夫語 *dṓˀtei繼承原始印歐語 *dédeh₃ti

動詞 编辑

dãc  (imperfective dãvăc)

  1. 給予
  2. (反身+ ) 進入參與承擔
    dãc-są v-drʉ̀ɵ̯gą
  3. (反身+ ) 允許某件事發生在自己身上

派生詞彙 编辑

Template:Zlw-slv-derived verbs

參考資料 编辑