dráma

參見：drama、Drama、dràma、dramă、dramą 和 Dramą

匈牙利語

詞源

源自古希臘語 δρᾶμα (drâma, “戲劇，表演”)，源自 δράω (dráō, “表演；行動；達成”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈdraːmɒ]
• 斷字：drá‧ma
• 韻部：-mɒ

名詞

dráma (複數 drámák)

1. 戲劇
2. 戲劇性的事件、衝突

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	dráma	drámák
賓格	drámát	drámákat
與格	drámának	drámáknak
工具格	drámával	drámákkal
因果格	drámáért	drámákért
轉移格	drámává	drámákká
到格	drámáig	drámákig
樣格-形式	drámaként	drámákként
樣格-情態	—	—
內格	drámában	drámákban
頂格	drámán	drámákon
接格	drámánál	drámáknál
入格	drámába	drámákba
上下格	drámára	drámákra
向格	drámához	drámákhoz
出格	drámából	drámákból
上格	drámáról	drámákról
奪格	drámától	drámáktól

dráma 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 drámám drámáim 第二人称单数 drámád drámáid 第三人称单数 drámája drámái 第一人称复数 drámánk drámáink 第二人称复数 drámátok drámáitok 第三人称复数 drámájuk drámáik

派生詞彙

• drámai

 

複合詞

• drámaíró

 

參見

• tragédia

 

延伸閱讀

• dráma in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• dráma in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

愛爾蘭語

其他形式

• drama (濱海)

詞源

源自古希臘語 δρᾶμα (drâma, “戲劇，表演”)，源自 δράω (dráō, “表演；行動；達成”)。

發音

• (芒斯特，康諾特) 國際音標^(幫助): /ˈd̪ˠɾˠɑːmˠə/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助): /ˈd̪ˠɾˠæːmˠə/

名詞

dráma m (屬格單數 dráma，主格複數 drámaí)

1. 戲劇
2. 戲劇演出

變格

dráma的變格

第四變格

基本形 格 單數 複數 主格 dráma drámaí 呼格 a dhráma a dhrámaí 屬格 dráma drámaí 與格 dráma drámaí

帶定冠詞的形式 格 單數 複數 主格 an dráma na drámaí 屬格 an dráma na ndrámaí 與格 leis an dráma don dráma leis na drámaí

派生詞彙

• dráma Páise m (“激情戏”)
• drámadóir m (“剧作家”)
• drámaigh (“戏剧化”, 動詞)
• drámaíocht f (“戏剧，戏剧艺术”)
• drámatacht f (“戏剧性”)
• drámata、drámatúil (“戏剧性的”)
• sobaldráma (“肥皂劇”)

 

輔音變化

愛爾蘭語輔音變化
原形	弱化	濁化
dráma	dhráma	ndráma
注意：有些形式可能僅是推測，並不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀

• "dráma" in Foclóir Gaeilge–Béarla, An Gúm, 1977, by Niall Ó Dónaill.