ige

參見：Ige、Igę、IgE、-ige 和 иге

愛沙尼亞語

詞源

源自原始芬蘭語 *igen ← 原始芬蘭-烏戈爾語 *ikene。與芬蘭語 ien、匈牙利語 íny同源。

名詞

ige (屬格，部分格)

1. 牙齦

匈牙利語

詞源

來源不明，可能源自突厥語族。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈiɡɛ]
• 斷字：ige
• 韻部：-ɡɛ

名詞

ige (複數 igék)

1. 動詞
2. (聖經) 道

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	ige	igék
賓格	igét	igéket
與格	igének	igéknek
工具格	igével	igékkel
因果格	igéért	igékért
轉移格	igévé	igékké
到格	igéig	igékig
樣格-形式	igeként	igékként
樣格-情態	—	—
內格	igében	igékben
頂格	igén	igéken
接格	igénél	igéknél
入格	igébe	igékbe
上下格	igére	igékre
向格	igéhez	igékhez
出格	igéből	igékből
上格	igéről	igékről
奪格	igétől	igéktől

ige 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 igém igéim 第二人称单数 igéd igéid 第三人称单数 igéje igéi 第一人称复数 igénk igéink 第二人称复数 igétek igéitek 第三人称复数 igéjük igéik

派生詞

• igei
• igéz

複合詞

• igealak
• igeidő
• igekötő
• igemód
• igenév
• igenévszó
• igeszemlélet
• segédige
• varázsige

 

短語

• igenévi ige
• rendhagyó ige
• szabályos ige
• tárgyas ige
• tárgyatlan ige

 

參見

• Template:List:parts of speech/hu

Maia

代詞

ige

1. 哪裡