ismeretlen

匈牙利語

詞源

源自 ismer +‎ -etlen。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈiʃmɛrɛtlɛn]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：is‧me‧ret‧len
• 韻部：-ɛn

形容詞

ismeretlen (比較級 ismeretlenebb，最高級 legismeretlenebb)

1. 未知的

   反義詞： ismert、(指知識、事實) tudott

2. 陌生的，不熟悉的 （對某人：(-számára)）

   近義詞： idegen

   反義詞： ismerős

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	ismeretlen	ismeretlenek
賓格	ismeretlent	ismeretleneket
與格	ismeretlennek	ismeretleneknek
工具格	ismeretlennel	ismeretlenekkel
因果格	ismeretlenért	ismeretlenekért
轉移格	ismeretlenné	ismeretlenekké
到格	ismeretlenig	ismeretlenekig
樣格-形式	ismeretlenként	ismeretlenekként
樣格-情態	ismeretlenül	—
內格	ismeretlenben	ismeretlenekben
頂格	ismeretlenen	ismeretleneken
接格	ismeretlennél	ismeretleneknél
入格	ismeretlenbe	ismeretlenekbe
上下格	ismeretlenre	ismeretlenekre
向格	ismeretlenhez	ismeretlenekhez
出格	ismeretlenből	ismeretlenekből
上格	ismeretlenről	ismeretlenekről
奪格	ismeretlentől	ismeretlenektől

派生詞彙

• ismeretlenség

 

名詞

ismeretlen (複數 ismeretlenek)

1. 陌生人
2. (代數) 未知數

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	ismeretlen	ismeretlenek
賓格	ismeretlent	ismeretleneket
與格	ismeretlennek	ismeretleneknek
工具格	ismeretlennel	ismeretlenekkel
因果格	ismeretlenért	ismeretlenekért
轉移格	ismeretlenné	ismeretlenekké
到格	ismeretlenig	ismeretlenekig
樣格-形式	ismeretlenként	ismeretlenekként
樣格-情態	—	—
內格	ismeretlenben	ismeretlenekben
頂格	ismeretlenen	ismeretleneken
接格	ismeretlennél	ismeretleneknél
入格	ismeretlenbe	ismeretlenekbe
上下格	ismeretlenre	ismeretlenekre
向格	ismeretlenhez	ismeretlenekhez
出格	ismeretlenből	ismeretlenekből
上格	ismeretlenről	ismeretlenekről
奪格	ismeretlentől	ismeretlenektől

ismeretlen 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 ismeretlenem ismeretleneim 第二人称单数 ismeretlened ismeretleneid 第三人称单数 ismeretlene ismeretlenei 第一人称复数 ismeretlenünk ismeretleneink 第二人称复数 ismeretlenetek ismeretleneitek 第三人称复数 ismeretlenük ismeretleneik

延伸閱讀

• ismeretlen in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.