kés

參見：kes、KES、keš、keş 和 kęs

匈牙利語

詞源

源自原始烏拉爾語 *kečɜ或*käčɜ (“刀，小刀”)。與曼西語組等同源。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈkeːʃ]
• 斷字：kés
• 韻部：-eːʃ

名詞

kés (複數 kések)

1. 刀，小刀

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	kés	kések
賓格	kést	késeket
與格	késnek	késeknek
工具格	késsel	késekkel
因果格	késért	késekért
轉移格	késsé	késekké
到格	késig	késekig
樣格-形式	késként	késekként
樣格-情態	—	—
內格	késben	késekben
頂格	késen	késeken
接格	késnél	késeknél
入格	késbe	késekbe
上下格	késre	késekre
向格	késhez	késekhez
出格	késből	késekből
上格	késről	késekről
奪格	késtől	késektől

kés 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 késem késeim 第二人称单数 késed késeid 第三人称单数 kése kései 第一人称复数 késünk késeink 第二人称复数 késetek késeitek 第三人称复数 késük késeik

派生詞

• késhegy
• késszúrás
• sebészkés
• zsebkés