légy

匈牙利語

légy

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈleːɟ]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-eːɟ

詞源1

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *lᴕńćɜ (“虻，蠅”)。與烏得穆爾特語 лузь (luź)等同源。

名詞

légy (複數 legyek)

1. 蠅

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	légy	legyek
賓格	legyet	legyeket
與格	légynek	legyeknek
工具格	léggyel	legyekkel
因果格	légyért	legyekért
轉移格	léggyé	legyekké
到格	légyig	legyekig
樣格-形式	légyként	legyekként
樣格-情態	—	—
內格	légyben	legyekben
頂格	légyen	legyeken
接格	légynél	legyeknél
入格	légybe	legyekbe
上下格	légyre	legyekre
向格	légyhez	legyekhez
出格	légyből	legyekből
上格	légyről	legyekről
奪格	légytől	legyektől

légy 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 legyem legyeim 第二人称单数 legyed legyeid 第三人称单数 legye legyei 第一人称复数 legyünk legyeink 第二人称复数 legyetek legyeitek 第三人称复数 legyük legyeik

派生詞

• legyez
• legyező
• legyint

 

複合詞

• cecelégy
• húslégy
• légycsapó
• légycsípés
• légydongás

 

短語

• a légynek sem árt
• két legyet üt egy csapásra
• szemtelen, mint a piaci légy
• tudja, mitől döglik a légy

 

詞源2

源自van (“是”)和lesz (“成為”)的共同詞幹 + -j。

其他寫法

• legyél

動詞

légy

1. van 的第二人稱單數虛擬現在時不定

   Légy jó mindhalálig ― 至死不渝（莫里茨·日格蒙德1920年小說名）

2. lesz 的第二人稱單數虛擬現在時不定

派生詞

• légyott
• légy szíves

拓展閱讀

• légy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.