néger

參見：neger 和 Neger

匈牙利语

词源

源自德語 Neger (“黑人”)，源自法語 nègre，最终源自拉丁語 niger。

发音

• 國際音標^(幫助): [ˈneːɡɛr]
• 斷字：né‧ger
• 韻部：-ɛr

名词

néger (複數 négerek)

1. (現在可能帶冒犯) 黑人
   • 2004, Ádám Nádasdy, “Ki fia-borja? [他/她/它從哪裡來？（字面意思為“誰的兒子/誰的牛犢？”）]”, 出自 Magyar Narancs‎^[1]:

     Az amerikai négerek például (egy húszmilliós közösség!) anyanyelvükként egy germán nyelvet beszélnek, az angolt: ebbôl nem következik, hogy rokonai volnának az ugyancsak germán nyelvet beszélô dánoknak.

     比如說，美國黑人（可是有著兩千萬人口的群體！）的母語是日耳曼語族的語言，英語。但是這並不能表明他們和同樣說著日耳曼語族語言的丹麥人之間，有什麼關係。

2. (貶義) 代筆者

   近義詞：szellemíró

用法说明

本詞原本在語氣上是中性的，但受到其他國家（尤其是美國）語境的影響，也稍帶了些貶義。匈牙利媒體會使用 fekete (字面意思是“黑色的，黑色人”) 或 afrikai (“非洲人”) 來代替。不過在日常口語中還是沒那麼帶冒犯性，和 fekete 也可以互換。

变格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	néger	négerek
賓格	négert	négereket
與格	négernek	négereknek
工具格	négerrel	négerekkel
因果格	négerért	négerekért
轉移格	négerré	négerekké
到格	négerig	négerekig
樣格-形式	négerként	négerekként
樣格-情態	—	—
內格	négerben	négerekben
頂格	négeren	négereken
接格	négernél	négereknél
入格	négerbe	négerekbe
上下格	négerre	négerekre
向格	négerhez	négerekhez
出格	négerből	négerekből
上格	négerről	négerekről
奪格	négertől	négerektől

néger 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 négerem négereim 第二人称单数 négered négereid 第三人称单数 négere négerei 第一人称复数 négerünk négereink 第二人称复数 négeretek négereitek 第三人称复数 négerük négereik

延伸阅读

• néger in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.