tungumál

冰島語

詞源

源自tunga (“舌頭”) +‎ mál (“話語”)。

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈtʰuŋkʏˌmauːl/

  韻部：-auːl

名詞

tungumál n (屬格單數 tungumáls，主格複數 tungumál)

1. 語言

變格

tungumál 的變格 (中性, based on mál)

	單數		複數
	不定	定指	不定	定指
主格	tungumál	tungumálið	tungumál	tungumálin
賓格	tungumál	tungumálið	tungumál	tungumálin
與格	tungumáli	tungumálinu	tungumálum	tungumálunum
屬格	tungumáls	tungumálsins	tungumála	tungumálanna

近義詞

• mál, tunga