參見:utoutó-ütöütő -uto

匈牙利語

编辑

詞源

编辑

源自 út (道路,街道) +‎ (名詞後綴)[1]

發音

编辑

名詞

编辑

utó (複數 utók)

  1. (罕用書面除了作為複合詞的組分) 結束末尾
    反義詞:(亦作為複合詞的組分) elő

變格

编辑
變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 utó utók
賓格 utót utókat
與格 utónak utóknak
工具格 utóval utókkal
因果格 utóért utókért
轉移格 utóvá utókká
到格 utóig utókig
樣格-形式 utóként utókként
樣格-情態
內格 utóban utókban
頂格 utón utókon
接格 utónál utóknál
入格 utóba utókba
上下格 utóra utókra
向格 utóhoz utókhoz
出格 utóból utókból
上格 utóról utókról
奪格 utótól utóktól

派生詞彙

编辑
複合詞(在詞尾)

亦參見 utó-

參考資料

编辑
  1. utó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀

编辑
  • utó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.