utó
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自 út (“道路,街道”) + -ó (名詞後綴)[1]。
發音
编辑名詞
编辑utó (複數 utók)
變格
编辑變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | utó | utók |
賓格 | utót | utókat |
與格 | utónak | utóknak |
工具格 | utóval | utókkal |
因果格 | utóért | utókért |
轉移格 | utóvá | utókká |
到格 | utóig | utókig |
樣格-形式 | utóként | utókként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | utóban | utókban |
頂格 | utón | utókon |
接格 | utónál | utóknál |
入格 | utóba | utókba |
上下格 | utóra | utókra |
向格 | utóhoz | utókhoz |
出格 | utóból | utókból |
上格 | utóról | utókról |
奪格 | utótól | utóktól |
派生詞彙
编辑複合詞(在詞尾)
亦參見 utó-。
參考資料
编辑- ↑ utó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀
编辑- utó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.