utó

参见：uto、utó-、ütö、ütő 和 -uto

匈牙利语

词源

源自 út (“道路，街道”) +‎ -ó (名词后缀)。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈutoː]
• 断字：utó
• 韵部：-toː

名词

utó (复数 utók)

1. (罕用，书面，除了作为复合词的组分) 结束；末尾

   反义词：(亦作为复合词的组分) elő

变格

变格 (词干：长/高元音，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	utó	utók
宾格	utót	utókat
与格	utónak	utóknak
工具格	utóval	utókkal
因果格	utóért	utókért
转移格	utóvá	utókká
到格	utóig	utókig
样格-形式	utóként	utókként
样格-情态	—	—
内格	utóban	utókban
顶格	utón	utókon
接格	utónál	utóknál
入格	utóba	utókba
上下格	utóra	utókra
向格	utóhoz	utókhoz
出格	utóból	utókból
上格	utóról	utókról
夺格	utótól	utóktól

utó 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 utóm utóim 第二人称单数 utód utóid 第三人称单数 utója utói 第一人称复数 utónk utóink 第二人称复数 utótok utóitok 第三人称复数 utójuk utóik

派生词汇

• utód
• utólag
• utólagos
• utószor

 

复合词（在词尾）

• névutó
• nyárutó
• őszutó
• tavaszutó
• télutó

 

亦参见 utó-。

延伸阅读

• utó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.