zene
辛布里語
编辑| 10 | 前： | noüne |
|---|---|---|
| 後： | uleve |
其他寫法
编辑詞源
编辑源自中古高地德語 zehen，源自古高地德語 zehan，源自原始日耳曼語 *tehun。與德語 zehn、英語 ten同源。
數詞
编辑zene
參考資料
编辑- “zene” in Patuzzi, Umberto, ed., (2013) Ünsarne Börtar [Our Words], Luserna, Italy: Comitato unitario delle linguistiche storiche germaniche in Italia / Einheitskomitee der historischen deutschen Sprachinseln in Italien
匈牙利語
编辑
詞源
编辑逆構詞 的 zenebona，造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1][2]
發音
编辑名詞
编辑變格
编辑| 變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | zene | zenék |
| 賓格 | zenét | zenéket |
| 與格 | zenének | zenéknek |
| 工具格 | zenével | zenékkel |
| 因果格 | zenéért | zenékért |
| 轉移格 | zenévé | zenékké |
| 到格 | zenéig | zenékig |
| 樣格-形式 | zeneként | zenékként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | zenében | zenékben |
| 頂格 | zenén | zenéken |
| 接格 | zenénél | zenéknél |
| 入格 | zenébe | zenékbe |
| 上下格 | zenére | zenékre |
| 向格 | zenéhez | zenékhez |
| 出格 | zenéből | zenékből |
| 上格 | zenéről | zenékről |
| 奪格 | zenétől | zenéktől |
派生詞
编辑複合詞
短語
參見
编辑參考資料
编辑- ↑ zene in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ zene in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展閱讀
编辑- zene in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
塞爾維亞-克羅地亞語
编辑名詞
编辑zene (西里爾字母拼寫 зене)