zene
辛布里语
编辑| 10 | 前： | noüne |
|---|---|---|
| 后： | uleve |
其他写法
编辑词源
编辑源自中古高地德语 zehen，源自古高地德语 zehan，源自原始日耳曼语 *tehun。与德语 zehn、英语 ten同源。
数词
编辑zene
参考资料
编辑- “zene” in Patuzzi, Umberto, ed., (2013) Ünsarne Börtar [Our Words], Luserna, Italy: Comitato unitario delle linguistiche storiche germaniche in Italia / Einheitskomitee der historischen deutschen Sprachinseln in Italien
匈牙利语
编辑
词源
编辑zenebona 的逆构词，造于18-19世纪的匈牙利语改革时期。[1][2]
发音
编辑名词
编辑变格
编辑| 变格 (词干：长/高元音，元音和谐律：前不圆唇) | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | zene | zenék |
| 宾格 | zenét | zenéket |
| 与格 | zenének | zenéknek |
| 工具格 | zenével | zenékkel |
| 因果格 | zenéért | zenékért |
| 转移格 | zenévé | zenékké |
| 到格 | zenéig | zenékig |
| 样格-形式 | zeneként | zenékként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | zenében | zenékben |
| 顶格 | zenén | zenéken |
| 接格 | zenénél | zenéknél |
| 入格 | zenébe | zenékbe |
| 上下格 | zenére | zenékre |
| 向格 | zenéhez | zenékhez |
| 出格 | zenéből | zenékből |
| 上格 | zenéről | zenékről |
| 夺格 | zenétől | zenéktől |
派生词
编辑复合词
短语
参见
编辑参考资料
编辑- ↑ zene in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《词源词典：匈牙利语单词和词缀的起源》），布达佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （参见其第二版。）
- ↑ zene in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读
编辑- zene in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
塞尔维亚-克罗地亚语
编辑名词
编辑zene (西里尔字母拼写 зене)