elem

参见：-elem、élem 和 elém

匈牙利语

词源

最早见于1808年。elementum的简称，源自拉丁语 elementum。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈɛlɛm]

• 音频：

  (档案)

• 断字：elem
• 韵部：-ɛm

名词

elem (复数 elemek)

1. 电池
2. 化学元素
3. 组分，元素

变格

变格 (词干：-e-，元音和谐律：前不圆唇)
	单数	复数
主格	elem	elemek
宾格	elemet	elemeket
与格	elemnek	elemeknek
工具格	elemmel	elemekkel
因果格	elemért	elemekért
转移格	elemmé	elemekké
到格	elemig	elemekig
样格-形式	elemként	elemekként
样格-情态	—	—
内格	elemben	elemekben
顶格	elemen	elemeken
接格	elemnél	elemeknél
入格	elembe	elemekbe
上下格	elemre	elemekre
向格	elemhez	elemekhez
出格	elemből	elemekből
上格	elemről	elemekről
夺格	elemtől	elemektől

elem 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 elemem elemeim 第二人称单数 elemed elemeid 第三人称单数 eleme elemei 第一人称复数 elemünk elemeink 第二人称复数 elemetek elemeitek 第三人称复数 elemük elemeik

派生词

• elemes
• elemez
• elemi
• elemista
• elemű

 

复合词

• alapelem
• alkotóelem
• bútorelem
• elemcsoport
• elemlámpa
• elemszám
• életelem
• épületelem
• galvánelem
• gombelem
• hídelem
• keretelem
• laposelem
• lételem
• napelem
• nyomelem
• rúdelem
• szárazelem
• zseblámpaelem

 

短语

• elemében van
• kémiai elem

 

拓展阅读

• elem in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• elem in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

中古威尔士语

其他写法

• elym

发音

• 国际音标^(帮助): /ˈelem/

动词

elem

1. mynet 的第一人称复数未完成虚拟

威尔士语

发音

• (北部) 国际音标^(帮助): /ˈɛlɛm/
• (南部) 国际音标^(帮助): /ˈeːlɛm/, /ˈɛlɛm/

动词

elem

1. 〈文〉 mynd 的第一人称复数未完成虚拟