szolga
匈牙利语
编辑词源
编辑借自一斯拉夫语族语言。对照塞尔维亚-克罗地亚语 sluga、罗马尼亚语 slugă。最终源自原始斯拉夫语 *sluga。[1]
发音
编辑名词
编辑szolga (复数 szolgák)
变格
编辑变格 (词干:长/高元音,元音和谐律:后) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | szolga | szolgák |
宾格 | szolgát | szolgákat |
与格 | szolgának | szolgáknak |
工具格 | szolgával | szolgákkal |
因果格 | szolgáért | szolgákért |
转移格 | szolgává | szolgákká |
到格 | szolgáig | szolgákig |
样格-形式 | szolgaként | szolgákként |
样格-情态 | — | — |
内格 | szolgában | szolgákban |
顶格 | szolgán | szolgákon |
接格 | szolgánál | szolgáknál |
入格 | szolgába | szolgákba |
上下格 | szolgára | szolgákra |
向格 | szolgához | szolgákhoz |
出格 | szolgából | szolgákból |
上格 | szolgáról | szolgákról |
夺格 | szolgától | szolgáktól |
派生词汇
编辑复合词
参考资料
编辑- ↑ szolga in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (参见其第二版。)
延伸阅读
编辑- szolga in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.