érc

參見：erc、Erc 和 ERC

匈牙利語

詞源

借自德語 Erz。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈeːrt͡s]

• 音頻：

  (檔案)

名詞

érc (複數 ércek)

1. 礦石

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	érc	ércek
賓格	ércet	érceket
與格	ércnek	érceknek
工具格	érccel	ércekkel
因果格	ércért	ércekért
轉移格	érccé	ércekké
到格	ércig	ércekig
樣格-形式	ércként	ércekként
樣格-情態	—	—
內格	ércben	ércekben
頂格	ércen	érceken
接格	ércnél	érceknél
入格	ércbe	ércekbe
上下格	ércre	ércekre
向格	érchez	ércekhez
出格	ércből	ércekből
上格	ércről	ércekről
奪格	érctől	ércektől

érc 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 ércem érceim 第二人稱單數 érced érceid 第三人稱單數 érce ércei 第一人稱複數 ércünk érceink 第二人稱複數 ércetek érceitek 第三人稱複數 ércük érceik

派生詞

• érces

複合詞

• ércbánya
• ércbányászat
• ércdarab
• ércfekete
• érckereskedelem
• érckő
• érclelőhely
• érclemez
• ércolvasztás
• ércolvasztó
• ércosztályozó
• érctermelés
• ércszobor
• vasérc

 

參見

• fém