ír

參見：Ír、IR、ir 和 Ir

匈牙利語

詞源（一）

源自某。對比楚瓦什語 ҫыр (śyr)、土耳其語 yazmak （「寫」）。

動詞

ír

1. 寫，書寫

   levelet ír　寫信

2. 燒錄（CD）

   CD-t ír　燒CD

下層詞

• firkál
• firkant
• irkál
• írogat

派生詞

• írás
• irat
• irkál

• írnok
• író
• iroda

• irodalom
• írogat

• írott

帶前綴

• aláír
• átír
• beír
• beleír
• egybeír
• elír
• eléír

• előír
• felír
• fölír
• felülír
• fölülír
• hozzáír
• ideír

• kiír
• körülír
• különír
• leír
• megír
• odaír
• összeír

• ráír
• teleír
• továbbír
• túlír
• újraír
• végigír
• visszaír

詞源（二）

< 德語 Ire （「愛爾蘭人」） < 英語 Irish < 古愛爾蘭語 Ériu （「愛爾蘭」）。

形容詞

adj.　 ír 

1. 愛爾蘭的，愛爾蘭人的，愛爾蘭語的

名詞

ír (複數 írek)

1. 愛爾蘭人
2. 〈僅單〉愛爾蘭語

相關詞彙

• Ír Köztársaság
• Írország
• Ír-tenger

詞源（三）

詞源不明。

名詞

ír (複數 írok 或 írek) 不常用，無固定的變格方式。

1. 軟膏，洗劑，藥膏
2. 〈喻〉 解決方法，救濟

變格

（與後元音詞尾）

ír 的變格 單數 複數 主格 ír írok 賓格 írt írokat 與格 írnak íroknak 工具格 írral írokkal 因格 írért írokért 變格 írrá írokká 終格 írig írokig 狀格 írként írokként 能態格 - - 內格 írban írokban 頂格 íron írokon 所格 írnál íroknál 入格 írba írokba 至格 írra írokra 向格 írhoz írokhoz 出格 írból írokból 取格 írról írokról 奪格 írtól íroktól

ír 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 írom írjaim 第二人稱單數 írod írjaid 第三人稱單數 írja írjai 第一人稱複數 írunk írjaink 第二人稱複數 írotok írjaitok 第三人稱複數 írjuk írjaik

（與前元音詞尾）

ír 的詞形變化
	單數	複數
主格	ír	írek
賓格	írt	íreket
與格	írnek	íreknek
工具格	írrel	írekkel
因果格	írért	írekért
變格	írré	írekké
終格	írig	írekig
樣格-正式	írként	írekként
樣格-情態	—	—
內格	írben	írekben
頂格	íren	íreken
接格	írnél	íreknél
入格	írbe	írekbe
上下格	írre	írekre
向格	írhez	írekhez
出格	írből	írekből
上格	írről	írekről
奪格	írtől	írektől
非定語 所有格 - 單數	íré	íreké
非定語 所有格 - 複數	íréi	írekéi

（所有格可帶 -j-，也可不帶）

ír 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 írem íreim 第二人稱單數 íred íreid 第三人稱單數 íre írei 第一人稱複數 írünk íreink 第二人稱複數 íretek íreitek 第三人稱複數 írük íreik

ír 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 írem írjeim 第二人稱單數 íred írjeid 第三人稱單數 írje írjei 第一人稱複數 írünk írjeink 第二人稱複數 íretek írjeitek 第三人稱複數 írjük írjeik

派生詞

• gyógyír