匈牙利語

編輯
匈牙利語基數詞
 <  4 5 6  > 
    序數詞ötödik

詞源

編輯

源自原始烏拉爾語 *witte ()[1][2]曼西語組, 漢特語組, 芬蘭語 viisi, 愛沙尼亞語 viis, 恩加納桑語 бииʔ (bīʔ, )等同源。*w 後的 *i > *ü > ö,普遍的唇音化;對比öl (),源自*widä-

發音

編輯

數詞

編輯

öt

變格

編輯
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 öt ötök
賓格 ötöt ötöket
與格 ötnek ötöknek
工具格 öttel ötökkel
因果格 ötért ötökért
轉移格 ötté ötökké
到格 ötig ötökig
樣格-形式 ötként ötökként
樣格-情態
內格 ötben ötökben
頂格 ötön ötökön
接格 ötnél ötöknél
入格 ötbe ötökbe
上下格 ötre ötökre
向格 öthöz ötökhöz
出格 ötből ötökből
上格 ötről ötökről
奪格 öttől ötöktől

派生詞

編輯

(複合詞):

參考資料

編輯
  1. Entry #1154 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. öt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

羅馬涅語

編輯

數詞

編輯

öt