bűz

參見：buz、buź 和 büz

匈牙利語

詞源

借自伊朗語支語言，對比奧塞梯語 буд (bud, 「香」)，波斯語 بو (bu, 「味道」)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈbyːz]
• 斷字：bűz
• 韻部：-yːz

名詞

bűz (複數 bűzök)

1. 臭味

變格

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	bűz	bűzök
賓格	bűzt	bűzöket
與格	bűznek	bűzöknek
工具格	bűzzel	bűzökkel
因果格	bűzért	bűzökért
轉移格	bűzzé	bűzökké
到格	bűzig	bűzökig
樣格-形式	bűzként	bűzökként
樣格-情態	—	—
內格	bűzben	bűzökben
頂格	bűzön	bűzökön
接格	bűznél	bűzöknél
入格	bűzbe	bűzökbe
上下格	bűzre	bűzökre
向格	bűzhöz	bűzökhöz
出格	bűzből	bűzökből
上格	bűzről	bűzökről
奪格	bűztől	bűzöktől

bűz 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 bűzöm bűzeim 第二人稱單數 bűzöd bűzeid 第三人稱單數 bűze bűzei 第一人稱複數 bűzünk bűzeink 第二人稱複數 bűzötök bűzeitek 第三人稱複數 bűzük bűzeik

派生詞

• bűzlik
• bűzölög
• büdös

參見

• szag
• illat