diófa

匈牙利語

詞源

dió (「核桃」) +‎ fa (「樹」)

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈdijoːfɒ]
• 斷字：dió‧fa
• 韻部：-fɒ

名詞

diófa (複數 diófák)

1. 核桃樹

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	diófa	diófák
賓格	diófát	diófákat
與格	diófának	diófáknak
工具格	diófával	diófákkal
因果格	diófáért	diófákért
轉移格	diófává	diófákká
到格	diófáig	diófákig
樣格-形式	diófaként	diófákként
樣格-情態	—	—
內格	diófában	diófákban
頂格	diófán	diófákon
接格	diófánál	diófáknál
入格	diófába	diófákba
上下格	diófára	diófákra
向格	diófához	diófákhoz
出格	diófából	diófákból
上格	diófáról	diófákról
奪格	diófától	diófáktól

diófa 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 diófám diófáim 第二人稱單數 diófád diófáid 第三人稱單數 diófája diófái 第一人稱複數 diófánk diófáink 第二人稱複數 diófátok diófáitok 第三人稱複數 diófájuk diófáik

衍生詞彙

複合詞

• diófacincér
• diófalevél

 

延伸閱讀

• diófa in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• diófa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)