ismétel

匈牙利語

詞源

源自 ismét +‎ -el。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈiʃmeːtɛl]
• 斷字：is‧mé‧tel
• 韻部：-ɛl

動詞

ismétel

1. (及物) 重複

   A történelem ismétli önmagát. ― 歷史重演。

變位

ismétel 的變位

			第一人稱 sg	第二人稱 sg 非正式	第三人稱 sg、 二複 sg 正式	第一人稱 pl	第二人稱 pl 非正式	第三人稱 pl、 二複 pl 正式
直陳式	現在時	不定	ismétlek 或 ismételek	ismételsz	ismétel	ismétlünk 或 ismételünk	ismételtek	ismételnek
		定	ismétlem 或 ismételem	ismétled 或 ismételed	ismétli 或 ismételi	ismételjük	ismétlitek 或 ismételitek	ismétlik 或 ismételik
		二複受詞	ismétellek	―
	過去時	不定	ismételtem	ismételtél	ismételt	ismételtünk	ismételtetek	ismételtek
		定	ismételtem	ismételted	ismételte	ismételtük	ismételtétek	ismételték
		二複受詞	ismételtelek	―
條件式	現在時	不定	ismételnék	ismételnél	ismételne	ismételnénk	ismételnétek	ismételnének
		定	ismételném	ismételnéd	ismételné	ismételnénk	ismételnétek	ismételnék
		二複受詞	ismételnélek	―
虛擬式	現在時	不定	ismételjek	ismételj 或 ismételjél	ismételjen	ismételjünk	ismételjetek	ismételjenek
		定	ismételjem	ismételd 或 ismételjed	ismételje	ismételjük	ismételjétek	ismételjék
		二複受詞	ismételjelek	―
不定式	ismételni		ismételnem	ismételned	ismételnie	ismételnünk	ismételnetek	ismételniük
其他非限定 動詞形			動名詞	現在分詞	過去分詞	將來過去	副詞過去形	潛在形
			ismétlés	ismétlő 或 ismételő	ismételt	ismétlendő 或 ismételendő	ismételve	ismételhet

派生詞彙

• ismételget
• ismételhető
• ismétlés
• ismétlődik

 

帶前綴

• átismétel
• elismétel
• megismétel

短語

• a történelem ismétli önmagát

 

延伸閱讀

• ismétel in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.