klasszikus

匈牙利語

詞源

借自拉丁語 classicus。含有後綴 -ikus。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈklɒsːikuʃ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：klasz‧szi‧kus
• 韻部：-uʃ

形容詞

klasszikus (比較級 klasszikusabb，最高級 legklasszikusabb)

1. 古典的
2. 經典的

變格

klasszikus 的變格 單數 複數 主格 klasszikus klasszikusak 賓格 klasszikusat klasszikusakat 與格 klasszikusnak klasszikusaknak 工具格 klasszikussal klasszikusakkal 因格 klasszikusért klasszikusakért 變格 klasszikussá klasszikusakká 終格 klasszikusig klasszikusakig 狀格 klasszikusként klasszikusakként 能態格 - - 內格 klasszikusban klasszikusakban 頂格 klasszikuson klasszikusakon 所格 klasszikusnál klasszikusaknál 入格 klasszikusba klasszikusakba 至格 klasszikusra klasszikusakra 向格 klasszikushoz klasszikusakhoz 出格 klasszikusból klasszikusakból 取格 klasszikusról klasszikusakról 奪格 klasszikustól klasszikusaktól

派生詞彙

• klasszikusan
• klasszikusság

 

複合詞

• neoklasszikus

 

短語

• klasszikus zene

 

相關詞彙

• klasszicista

名詞

klasszikus (複數 klasszikusok)

1. 經典作品
2. 古希臘語或拉丁語作家、詩人
3. 古典主義者

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	klasszikus	klasszikusok
賓格	klasszikust	klasszikusokat
與格	klasszikusnak	klasszikusoknak
工具格	klasszikussal	klasszikusokkal
因果格	klasszikusért	klasszikusokért
轉移格	klasszikussá	klasszikusokká
到格	klasszikusig	klasszikusokig
樣格-形式	klasszikusként	klasszikusokként
樣格-情態	—	—
內格	klasszikusban	klasszikusokban
頂格	klasszikuson	klasszikusokon
接格	klasszikusnál	klasszikusoknál
入格	klasszikusba	klasszikusokba
上下格	klasszikusra	klasszikusokra
向格	klasszikushoz	klasszikusokhoz
出格	klasszikusból	klasszikusokból
上格	klasszikusról	klasszikusokról
奪格	klasszikustól	klasszikusoktól

klasszikus 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 klasszikusom klasszikusaim 第二人稱單數 klasszikusod klasszikusaid 第三人稱單數 klasszikusa klasszikusai 第一人稱複數 klasszikusunk klasszikusaink 第二人稱複數 klasszikusotok klasszikusaitok 第三人稱複數 klasszikusuk klasszikusaik

延伸閱讀

• klasszikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.