lengyel

參見：Lengyel

匈牙利語

詞源

源自上古匈牙利語 lengyen ← 原始斯拉夫語 *lęděninъ ← *lędo + *-ěninъ ← 原始印歐語 *lendʰ-。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈlɛɲɟɛl]
• 斷字：len‧gyel

形容詞

lengyel (無比較級)

1. 波蘭（人/語）的

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	lengyel	lengyelek
賓格	lengyelt	lengyeleket
與格	lengyelnek	lengyeleknek
工具格	lengyellel	lengyelekkel
因果格	lengyelért	lengyelekért
轉移格	lengyellé	lengyelekké
到格	lengyelig	lengyelekig
樣格-形式	lengyelként	lengyelekként
樣格-情態	—	—
內格	lengyelben	lengyelekben
頂格	lengyelen	lengyeleken
接格	lengyelnél	lengyeleknél
入格	lengyelbe	lengyelekbe
上下格	lengyelre	lengyelekre
向格	lengyelhez	lengyelekhez
出格	lengyelből	lengyelekből
上格	lengyelről	lengyelekről
奪格	lengyeltől	lengyelektől

名詞

lengyel (可數和不可數，複數 lengyelek)

1. 波蘭人
2. 波蘭語

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	lengyel	lengyelek
賓格	lengyelt	lengyeleket
與格	lengyelnek	lengyeleknek
工具格	lengyellel	lengyelekkel
因果格	lengyelért	lengyelekért
轉移格	lengyellé	lengyelekké
到格	lengyelig	lengyelekig
樣格-形式	lengyelként	lengyelekként
樣格-情態	—	—
內格	lengyelben	lengyelekben
頂格	lengyelen	lengyeleken
接格	lengyelnél	lengyeleknél
入格	lengyelbe	lengyelekbe
上下格	lengyelre	lengyelekre
向格	lengyelhez	lengyelekhez
出格	lengyelből	lengyelekből
上格	lengyelről	lengyelekről
奪格	lengyeltől	lengyelektől

lengyel 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 lengyelem lengyeleim 第二人稱單數 lengyeled lengyeleid 第三人稱單數 lengyele lengyelei 第一人稱複數 lengyelünk lengyeleink 第二人稱複數 lengyeletek lengyeleitek 第三人稱複數 lengyelük lengyeleik

派生詞彙

複合詞

• Lengyelország

 

延伸閱讀

• lengyel in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.